Két változat is létezik a lerakásra, a gyakoribb, amikor egyforma értékű (tehát a szám és figura számít, nem a szín) lapokból kell legalább hármat letenni az asztalra. A dzsókerek helyettesíthetik a többi lapot, de a letett egyezésekben nem lehet harmadnál több dzsóker, mint természetes lap (pl. hatból max kettő). A játékosok a a játékban lévő dzsókerek számáról a partiban előre meg is egyezhetnek (párosával kettőtől hatig).
A másik, ritkább változat, hogy színben egyező és sorban lévő lapokat kell letenni egyezések helyett.
A letett egyezések odaillő lapokkal kiegészíthetők, vagyis “ragaszthatók” is. Egyedi rabló römi szabálya, hogy a letett lapokhoz az ellenfeleink is ragaszthatnak saját lapokat, és az így nyert egyezések értékét maguknak számolhatják el pontokként! Ez a játék legszemtelenebb húzása, ami meg is fordíthatja a lejátszás eredményét!
Ezzel szemben a sima römiben a játékosok csak a saját egyezéseiket egészíthetik ki.
A rabló römi másik érdekessége, hogy az egyezéshez letett dzsókerek “fel is szabadíthatóak” és ezáltal újra felhasználhatóak! Ehhez olyan kézlap kell, ami illik ahhoz a letett egyezéshez, amiben addig egy dzsóker szerepelt. Ez a húzás egy kétélű fegyver, hiszen a ragasztott vagy egyezéshez használt dzsókerre a következő játékos is hozzátehet egy, az egyezéshez illő lapot!